Védőoltások

a felnőttkori oltásokról: kinek, mit, mikor

A védőoltásokról (más témákhoz hasonlóan) rengeteg tévhit, áltudományos ismertetés található a neten.  Az internetes keresés alapelve kell, hogy legyen a 

"hiteles forrásból - hiteles információ"

Ennek alapján az alábbiakban a  Védőoltási Módszertani Levél 2018 (EMMI) nyomán, dr. Kulcsár Andrea (Szent László Kórház  Védőoltási Szakrendelő vezetője) előadásaira is támaszkodva próbáltam meg áttekintést nyújtani az elérhető, illetve különböző betegcsoportokban szükséges védőoltásokról.

További információ található  a www.oltasbiztonsag.hu  honlapon.

Az egyes védőoltások áráról a rendelésen tudok felvilágosítást adni. 

A védőoltások megbeszéléséhez mindenképpen célszerű az oltási könyvet elhozni.

Családtervezés időszakában

A tervezett gyermekvállalás előtt (praktikusan a fiatal, fogamzóképes nők esetében) érdemes tisztázni a leendő anya védettségét, átvészelt betegségeit. Ebben sokat segít a gyerekkori oltási könyv (rubeola? bárányhimlő? szamárköhögés? kanyaró?)

A terhesség alatt már szerológiai vizsgálattal sem tisztázható biztonsággal, hogy milyen betegségeket vészelt át a kismama.

Élő, gyengített kórokozóval történt oltás után 28 nappal baba már vállalható.

Várandósok oltása

 a nem élő kórokozóval történő védőoltások terhességben is adhatóak.

Az influenza elleni védőoltás szezon előtt a 12. terhességi hét után javasolt, szezonban bármelyik terhességi héten adható.

A bárányhimlő és a kanyaró elleni védőoltás élő, gyengített kórokozót tartalmaz, így várandósoknak nem adható.

Di-Per-Te oltás (amennyiben az anya 10 éven belül nem kapott) a várandósság 16.hetében javasolt, ami kivédi  az újszülött gyermeknél halálos megbetegedésként jelentkező szamárköhögést.

Speciális betegcsoportok oltása

ide tartoznak a különböző immunhiányos állapotokban:

IBD (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa)

reumatoid arthritis

 léphiány

onko-hematologiai betegségek

 diabétesz

 krónikus veseelégtelenség

 szenvedő betegek oltása, amit célszerű oltóközpontokban megtervezni.

Egészségügyi dolgozók oltása mindenképpen javasolt.

fertőző agyhártyagyulladás ellen

 N.meningitidis, közismertebb nevén a Meningococcus elleni védőoltások

 A betegség kisgyermekkorban, illetve kisebb számban fiatal felnőttkorban fordul elő.  Bár kevés megbetegedés van szerencsére, de még korszerű kezelés mellett is 15-20% a halálozása. "Bulizós", illetve kollégiumban élő fiatalok lehetnek az áldozatai, emiatt külföldi tanulmányok folytatása előtt néhány országban kötelező igazolni a védettséget.

"tüdőgyulladás" ellen

azaz a Str.pneumoniae, más néven Pneumococcus elleni védőoltás

A Pneumococcus által okozott agyhártyagyulladás, illetve szepszis (vérmérgezés) elsősorban az 50 év felettiek, dohányosok, COPD-sek, immunhiányos állapotban szenvedőek számára veszélyes. Unokákkal szorosan együttlévő nagyszülők gyakrabban fertőződnek. 

Ezen betegcsoportokban a betegség halálozása 25-30%

Hepatitis B ellen

 1999 óta az általános iskolásokat 7.-8. osztályban kötelező jelleggel oltják, az ennél idősebbek nem védettek.

Immunhiányos állapotokban, illetve bizonyos foglalkozások, vagy speciális életmód esetén, vagy utazás előtt kell a védőoltást beadatni.

"kullancs oltás"

 ami a kullancs-encephalitis, vagy vírusos agyvelőgyulladás megelőzésére szolgál

....és nem a Lyme-kór ellen :))

Mindenkinek, aki szabadban jár, kertben dolgozik érdemes védettséget szereznie.

A három oltásból álló sorozat beadása után 5 évente kell emlékeztető oltást adatni.

Bár a halálozása nem több, mint 1%, de hosszan tartó, súlyos lefolyású betegség, ami  maradandő idegrendszeri károsodásokkal járhat.

Kanyaró elleni oltás

 az elmúlt években egyre több megbetegedés fordul elő, főleg Romániában és Olaszországban(!).

2002 óta 15 hónapos korban kötelező védőoltás (+11 éves korban emlékeztető oltás), a betegség átvészelése után viszont élethosszig tartó védettség marad fenn.

Az 1969 előtt születettek nem kaptak védőoltást, az 1978 előtt születettek csak egy oltást kaptak.

A fertőzött területekre utazók oltása feltétlenül ajánlott. Kismama nem oltható.

A kanyaró magas lázzal és kiütésekkel járó, súlyos lefolyású betegség, ritkán életveszélyes, akár halálos szövődménnyel (agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás).


Bárányhimlő elleni oltás

 2019. évtől kötelező ingyenes oltás a csecsemőknek, viszont a felnőtt nők 5-10%-a nem esett át a bárányhimlőn. Nekik és születendő magzatuknak súlyos károsodást okozhat a terhesség alatt átvészelt fertőzés, így a fogamzóképes korú nőknek, amennyiben nem voltak bárányhimlősek, ajánlott a védőoltás.

Rubeola oltás

tervezett várandósság előtt, ha a leendő anya nem volt rubeolás, illetve nem kapott rubeola elleni védőoltást ( az MMR oltás 2002 óta kötelező). A mai felnőttek nem oltottak, 10-20%-ra tehető a nem védett nők aránya. Amennyiben a terhesség alatt esnek át a fertőzésen, súlyos magzati károsodással lehet számolni.

Szamárköhögés

2012 óta Angliában a szamárköhögés megbetegedések száma jelentősen nőtt. A betegség halálos áldozatai az újszülöttek. 

Magyarországon 11 éves korban kapnak utoljára a gyerekek szamárköhögés elleni védőoltást, 5-10 évvel később már nem védettek.

A fiatal felnőtteknek 10 évente ajánlott a Di-Per-Te oltás. Ez egyúttal tetanusz fertőzés ellen is véd.

Egészségügyi dolgozóknak is javasolt.

Utazók oltása

 a tervezett egzotikus utazások előtt pár hónappal érdemes felkeresni egy oltóközpontot.

Az utazás jellegétől, helyétől és időtartamától függően állítják össze az oltási tervet.

Az egzotikus országokba utazás előtt Sárgaláz, hepatitisA, hepatitisB, hastífusz, veszettség, meningococcus elleni védőoltások jöhetnek szóba. Malária ellen nincs védőoltás, gyógygszerszedéssel lehet megelőzni a fertőzést.

Európai utazás (Románia, Olaszország!!) előtt kanyaró elleni védőoltást ajánlott beadatni a nem védetteknek, illetve a csak 1x oltott felnőtteknek (1969-1978 között születettek)